Minhyuk
pont akkor ért vissza kezében vagy húsz zacskóval. Épp az ajtóval
bénázott, mikor elvettem tőle a csomagokat. Meglepetten nézett rám.
- Oh! Köszi...
- Nincs mit- vonszoltam a pakkokat a konyhába. Taeil kis köténykében a pultot sikálta. Amikor UKwoon kezében a porzsákkal belépett, hangosan felröhögött, és összegörnyedt a nevetéstől.
- Ne vihogj!- húzta fel az orrát a srác.
- De...te...haver....hogy...nézel...már...kii?!- vihorászott.
Én is elnevettem magam, és bepakoltam a hűtőbe, de elől hagytam ami kellett. Feltúrtam a konyhaszekrényt egy normális méretű edényért, majd nekiláttam a kajakészítésnek. Egész hamar elkészültem, Taeilt meg kizavartam teríteni. Addig magamnak csináltam salátát, és kitettem egy tálkába. Mikor bevittem a tálakat, és letettem mindenki elé a sajátját, mind kigúvadt szemekkel néztek.
- EZ mi?- kérdezte Jaehyo megpiszkálva a tésztát.
- Ennivaló- vágtam rá. Leültem Kwoonie és Minhyuk közé, elégedetten eszegetve a salimat.
- Én ezt nem eszem meg- jelentette ki Zico vernyogva. - Rendes kaját akarok!
- Édesem- csattantam fel. - Mikor ettél te utoljára házi kosztot? Valahogy nem nézem ki belőled, hogy pöttyös kis köténykében konyhatündér legyél- álltam fel, és vészjóslóan megindultam felé. Mérgesen nézett velem farkasszemet, mire a tálkájáért nyúltam. Felcsavartam egy kis tésztát a pálcikára. A saját számhoz közelítettem, majd egy váratlan pillanatban benyomtam a leader szájába a kaját. Prüszkölve tiltakozott, próbálta kiköpni, de nem engedtem.
- Edd meg!
Hirtelen megszűnt az ellenállás. Hátrébb húzódtam, kíváncsian fürkésztem.
- Ez finom- mondta meglepetten teli szájjal.
- Finnyás banda- mormogtam.
Mivel Jihonak hittek, mind nekiestek a tésztának- természetesen semmi nem maradt belőle. Ennyit a rossz szakácsnőről- gondoltam magamban. Inkább nem szóltam semmit sem, csak felálltam, és a tányéromat a mosogatóban elmostam. Mikor visszamentem már senki nem ült az asztalnál, a srácok videojátékoztak.
- Hé! Nehogy azt higgyétek hogy én majd mosogatok!- horkantam fel. - Majd ti! Én ugyan nem.
- P.O, mosogass el- utasította a maknae-t Kyung fel sem pillantva a tv-ből.
- Miért én? Miért nem UKwoon?
- ÉN?! Felejtsd el. Éppen művelődöm ha nem látnád- lapozott a könyvében. - Majd Jaehyo megcsinálja!- Oh! Köszi...
- Nincs mit- vonszoltam a pakkokat a konyhába. Taeil kis köténykében a pultot sikálta. Amikor UKwoon kezében a porzsákkal belépett, hangosan felröhögött, és összegörnyedt a nevetéstől.
- Ne vihogj!- húzta fel az orrát a srác.
- De...te...haver....hogy...nézel...már...kii?!- vihorászott.
Én is elnevettem magam, és bepakoltam a hűtőbe, de elől hagytam ami kellett. Feltúrtam a konyhaszekrényt egy normális méretű edényért, majd nekiláttam a kajakészítésnek. Egész hamar elkészültem, Taeilt meg kizavartam teríteni. Addig magamnak csináltam salátát, és kitettem egy tálkába. Mikor bevittem a tálakat, és letettem mindenki elé a sajátját, mind kigúvadt szemekkel néztek.
- EZ mi?- kérdezte Jaehyo megpiszkálva a tésztát.
- Ennivaló- vágtam rá. Leültem Kwoonie és Minhyuk közé, elégedetten eszegetve a salimat.
- Én ezt nem eszem meg- jelentette ki Zico vernyogva. - Rendes kaját akarok!
- Édesem- csattantam fel. - Mikor ettél te utoljára házi kosztot? Valahogy nem nézem ki belőled, hogy pöttyös kis köténykében konyhatündér legyél- álltam fel, és vészjóslóan megindultam felé. Mérgesen nézett velem farkasszemet, mire a tálkájáért nyúltam. Felcsavartam egy kis tésztát a pálcikára. A saját számhoz közelítettem, majd egy váratlan pillanatban benyomtam a leader szájába a kaját. Prüszkölve tiltakozott, próbálta kiköpni, de nem engedtem.
- Edd meg!
Hirtelen megszűnt az ellenállás. Hátrébb húzódtam, kíváncsian fürkésztem.
- Ez finom- mondta meglepetten teli szájjal.
- Finnyás banda- mormogtam.
Mivel Jihonak hittek, mind nekiestek a tésztának- természetesen semmi nem maradt belőle. Ennyit a rossz szakácsnőről- gondoltam magamban. Inkább nem szóltam semmit sem, csak felálltam, és a tányéromat a mosogatóban elmostam. Mikor visszamentem már senki nem ült az asztalnál, a srácok videojátékoztak.
- Hé! Nehogy azt higgyétek hogy én majd mosogatok!- horkantam fel. - Majd ti! Én ugyan nem.
- P.O, mosogass el- utasította a maknae-t Kyung fel sem pillantva a tv-ből.
- Miért én? Miért nem UKwoon?
- Én nem érek rá. Éppen a zenei tudásomat bővítem- dugta be a fülét fülhallgatóval. - De úgy látom Zico ráér...
- Nem. Edzenem kell- emelgette a súlyzóit.
Dühösen fújtam egyet. Hát mindenki ilyen lusta disznó itt?! Morogva sarkon fordultam, és kivágtattam a konyhába. Minhyuk jött utánam.
- Majd én segítek- mosolygott rám aranyosan, mire megkönnyebbülten felsóhajtottam.
- Köszönöm- húztam én is felfelé az ajkaim, és a kezébe nyomtam a koszos tányérokat. - Én feltakarítok...mintha egy ólban lennék- fintorogtam, majd nekiláttam felseperni a morzsákat, tésztadarabokat, letöröltem az asztalt...egyszóval rendet raktam. Fél óra után elégedetten néztem körbe. Hyukkie még mindig az edényekkel szórakozott, én pedig mosolyogva léptem mellé. Kivettem a kezéből a tányérokat. Alig haladt valamit...hah, nem éppen házitündér, de legalább segített...
- Menj csak- nevettem.
- Köszi- vigyorodott el, és behúzott a szobába. Mosogatás után sóhajtva ballagtam a nappaliba, ahol a többiek ültek. JiHo már befejezte a súlyzózást, a kanapén döglött, P.O és Kyung videójátékoztak, Jaehyo zenét hallgatott, UKwoon olvasott, Taeil a telefonját nyomogatta, Minhyuk pedig...nem csinált semmit. Csak bámult ki a fejéből. Lehuppantam mellé.
- Mit csinálsz?- kíváncsiskodtam.
- Nézek.
- Miért?
- Mert fáradt vagyok.
- Nem is csináltál ma szinte semmit- jegyeztem meg.
- Csak keveset aludtam este- magyarázta.
- Ohh...
- Te mindig ilyen idegesítő vagy?- horkant fel Zico. Fél szemmel engem bámult, a másikat becsukta. Szinte lefolyt a kanapéról. Gyilkos pillantást lövelltem felé.
- Chh...fogalmam sincs, hogy mi hogy fogjuk kibírni együtt- vágtam a fejéhez. - Elviselhetetlen vagy!
- Te is- morogta.
Duzzogva meredtem a tévére, elhatároztam hogy akkor sem érdekel ez a seggfej. Inkább hozzá se szólok...azzal megelőzök mindent.
Hosszas semmittevés után elhatároztam, hogy elmegyek fürdeni. Felálltam.
- Hova mész?- kérdezte Taeil.
- Zuhanyozni...